- Most mi olyan vicces? Na, ki vele. Mit mondott Cas?
- Téged, például először a ’Csajozós testvér’-nek említett. Meg még azt is mondta, hogy legtöbbször nem az eszeddel gondolkodsz, hanem a …
- Hé, hé, hé… - hebegett Dean. – Ez nem is mindig igaz. És különben is, Cas miért mondana ilyeneket rólam?
- Én nem tudom – nevetett a lány. – Mindenesetre nagyon vicces volt, ahogy előadta a maga merev stílusában.
- Azt már meg se merem kérdezni, hogy hogyan adta elő. Látod, Hope, épp ez a baj a mi kis angyal barátunkkal. Túl merev, és ez ellen már semmit sem tehetsz – mosolygott Dean. – Én egyszer már megpróbáltam, de hát nem sült el valami jól – elevenítette fel az emlékeit nevetve az idősebbik Winchester. – Pedig mondtam neki, hogy lazuljon el.
- Most vagy túl mocskos a fantáziám vagy… Ugye te és Castiel nem…
- Dehogyis! Nem. Én még mindig a lányokat szeretem, ha úgy érted.
- Oh, bocsánat. Hát akkor mi történt?
- Elmentünk egyet szórakozni… egy igen kellemes helyre…
- Jézus! Te sztriptíz bárba vitted Castielt? – kérdezte döbbente Hope.
- Most mi van ezen olyan szörnyülködni való? Végül is ő is férfiból van… részben – tette hozzá Dean.
(...)
(...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése