(...)
- Amy? – kérdezte Bobby a kanapén ülve. A dolgozószoba rádiójából egy ismert Bon Jovi szám szólt.
- Elment – válaszolta Sam halkan, majd leült az idős vadász mellé a kanapéra, és arcát két tenyerébe temette.
- Sam, mi a baj? – Hope a fiú mellé sétált és gyengéden a vállára tette a kezét. – Érzem, hogy nagyon aggódsz miatta – mondta együtt érzően.
- Nagyon zaklatott volt… Én mondtam neki, hogy várjon meg – majd a fiú szeme megtelt könnyel. – Ha valami baja esik, én…
„És most következzenek délutáni rövid híreink – szólalt meg a rádióban a bemondó hangja. – Tragikus baleset történ a Worthington felé vezető útszakaszon. Egy teherautó és egy motoros frontálisan ütközött egymással. A teherautó sofőrjének szerencsére nem esett komoly baja, mindössze csak pár zúzódás érte. A motoron utazó személy állapota azonban válságos. Ezt a helyi kórház főorvosa is megerősítette.”
A hír hallatán mindenki a dolgozószobába vonult és néma csendbe hallgatták a rádióban nyilatkozó főorvost. Sam egyre csak feszültebb és aggódóbb lett.
„Az alig pár perce behozott beteg egy 25 év körüli nő. Súlyos bordatöréssel és egy kisebb agyrázkódással kezeljük a sürgősségi osztályon. Mindemellett az sem kizárt, hogy belső vérzésre is számítanunk kell.
A következő rövid hírünkben egy bankrablásról lesz szó, melyet..--” – Sam kikapcsolta a rádiót és döbbent arckifejezéssel a többiekre nézett, majd maga elé bámult. Biztos volt benne, hogy Amy az a motoros, aki balesetet szenvedett. Nem várhat tovább! Utána kell mennie!
(...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése