Ízelítő a 20.fejezetből

(...)


- Bravo, bravo! Ezt a hókuszpókuszt én is kipróbálhatom? - tapsolt gúnyosan a falnak támaszkodva Meg. Sam, amint meglátta a démont, előhúzta a tőrt a kabátja zsebéből és már épp leszúrta volna a nőt, amikor maga Dean fogta le az öccse kezét.
- Sam, mi ütött beléd? Nemrég még azt akartátok, hogy segítsen. Most meg már leszúrnád?
- Te ezt nem értheted - nézett dühösen a bátyja szemébe a fiatalabbik Winchester.
- Dehogy nem... - tette hozzá halkan Dean.
- Oh, az én kis kedvencem. - Meg a fiatal nőhöz sétált és fölényesen az arcába mosolygott. - És hogy van a picike Tommy? - csillant fel a démon szeme. - Jaj, miket is beszélek, hisz lassan már 4 éves. Jól mondom?
- Ki vagy te? - Amy szeme megtelt gyűlölettel, arca eltorzult. Tommy nevének hallatán képek villantak fel a múltból, amik még inkább csak felerősítették a szívében oly régen elnyomott fájdalmat. A démon válaszként vállat vont és gúnyosan elmosolyodott.
- KI VAGY TE!? - kérdezte egyre dühösebben a fiatal nő, majd amikor a démon ismételten nem válaszolt, torkánál fogva a falnak szorította.
- Tudtam, hogy jól választottam - nevetett fel gúnyosan a nő Amy erejét megtapasztalván, majd Sam-re pillantott. - Mindkét részről.


(...)