Ízelítő a 46. fejezetből

(...)

- Sam nem is említette, hogy Amy a motorját szerelte kora reggel – jegyezte meg a kanapén ülve Bobby.

- Mmm- hümmögött Dean, aki az asztalnál ülve egy újságot olvasott.

- Ma mindenki ilyen hallgatag? Castiel egyfolytában csak a tévét bámulja, Sam néha itt van, néha meg csak úgy minden ok nélkül elugrik Pamala-ékhoz, Hope pedig kis sem mozdul a szobájából. És te, Dean… Mondd, mi van veletek?

- Hope-ot ma elviszem orvoshoz – jelentette ki Dean félvállról, elmerülve az épp olvasott újság sorai között.

- orvoshoz? Mármint olyan szülész …izé… nőgyógyász akárkihez? – kérdezte döbbenten az idős vadász.

- Aha – bólintott.

- Egy, valljuk be, nem emberi gyerekkel a hasában?

- Nincs kivétel. Tudnunk kell, mivel állunk szemben – fűzte hozzá Dean. – Mellesleg, átadom neki a választás lehetőségét. Az a valami nem az én hasamban növekszik. Ha újra úgy dönt, hogy el akarja vetetni, nem állok az útjába.

- Mégis mióta lettél ennyire közömbös? Rád se ismerek, Dean. – A fiú kijelentésétől szinte majdhogynem tátva maradt a szája. Az idősebbik Winchester megvonta a vállát, majd folytatta tovább az olvasást.

- Kérlek, szólj Hope-nak, hogy készülődjön. – Az öreg vadász nem tetszően megrázta a fejét, de végül felállt és bekopogott a lány szobájába. – Cas, te is jössz velünk?

(...)