Ízelítő a 40. fejezetből

(...)

- Érdekes udvarlási szokásaid vannak – vonta fel a szemöldökét. – Most komolyan nyakon öntötted egy vödör vízzel?

- Véletlen volt – villantotta meg hamiskás mosolyát a fiatal vadász. – Épp a kocsiját mosta, amikor megkért, hogy hozzak neki egy kis vizet.

- Ja, persze – jegyezte meg Hope keresztbe font karral, majd témát váltva a könyvre mutatott. – Kicsit kutakodtam és találtam egy-két érdekes dolgot arról, amit már hetek óta kerestek. Gondoltam, Katie-nek megmutathatnám, de ha már te amúgy is arra mész… - mosolygott szem forgatva. – Viszont eszedbe ne jusson sokáig maradni. Előre szólok, hogy nem fogok neked falazni, pláne nem Bobby előtt.

- Na, mi az, hugi? Csak nem átvetted a börtönőr szerepét?

- Nem – válaszolt kurtán. – Csak már elég jól ismerlek ahhoz, hogy tudjam, nem bírsz magaddal.

- Mmm… Talán ennyire látszik? – kérdezte felvont szemöldökkel.

- És már megint igazam volt – nevetett fel Hope. – Egyre jobban kezdelek kiismerni. Fenomenális vagyok! – majd gyengén vállon ütötte a fiút.

- De azért jobb lesz, ha kicsit visszafogod magad, mert a végén már nem lesz olyan személy ebben a házban, akit jobban kiismerhetnél.

- Ha-ha-ha! Ez aztán most nagyon vicces volt.

- Habár, még ott van Cas – tette hozzá vigyorogva, majd Hope füléhez hajolt. – Én is jó emberismerő vagyok ám – suttogta, végül kacsintott egyet és a könyvvel a kezében felszaladt az emeletre.

- Casanova – dörmögte maga elé a lány, majd elindult a szobája felé.

- Bobby épp az előbb ment el Rufus-szal. – Hallotta meg Castiel hangját a bejárat felől Hope, majd ahogy megfordult, tekintete találkozott a férfi zavarba ejtő pillantásával. Hosszas hallgatás után Castiel-nek sikerült megtörnie a kínos csendet.

- Azt mondta, estére itthon lesz, és akkor szívesen segít majd.

- Már nem olyan fontos, csak egy aprócska adat kellett volna – majd mély levegőt vett, a férfihoz sétált és zafírkék szemeibe nézett. – Castiel – kezdte halkan. – Van valami, amit el szeretnél mondani? – A lány kérdésére Castiel szívverése felgyorsult, amiről jól tudta, hogy könnyen a hazugság előjele is lehet.

(...)