Ízelítő a 43. fejezetből

(...)

- Ez biztos a pár napja történt haláleset miatt van – súgta oda Castiel Dean-nek.

- Mmm – hümmögött a fiú, majd kezébe vette a hamis FBI jelvényét és egyenesen a portához sétált. Megpróbálta a nagyobbnál nagyobb táskákkal ”megáldott” iskolásokat kikerülni, de a kísérőtanáruk, aki egy középkorú, szemüveges férfi volt, tolakodásnak vélte a Winchester fiú közeledését.

- Elnézést, de ha nem látná, még nem végeztünk – szólalt meg recés hangján.

- Elnézést, de – kezdte komoly hangon, majd felmutatta a jelvényét. – FBI.

- Azta – kiáltotta el magát egy alacsony, 9 év körüli kisfiú és kiskutyaszemekkel Dean-re nézett. A középkorú férfi alig győzött bocsánatot kérni.

- S-sajnálom. Azt hittem, hogy…

- Megnézhetem? – kérdezte a kisfiú csillogó szemekkel.

- Hidd el kölyök, ez nem holmi játékszer – mosolyodott el a Winchester fiú, majd a zakója belső zsebébe csúsztatta a jelvényét.

- Ha nagy leszek, én is FBI ügynökként akarom járni az országot.

- Remélem, sikerül megvalósítanod az álmodat – majd megsimogatta a kisfiú fejét, aki örömében legszívesebben követte volna a két ügynököt az uszoda folyosója felé.

Percekkel később a két férfi már a nagy medencénél járt, aminek előterébe belépve egy hatalmas üvegkupola fogadta őket, valamint Adam Allen edző, aki szinte másodpercenként rásípolt valamelyik tanítványára.

(...)